2x elolvastam az elmúlt 3 napban a Rejection Proof című igen inspiráló könyvet. Jia Jiang írta, akinek a története egy inspiráló utazás, amely bemutatja, hogyan lehet a félelmet és az elutasítást bátorsággá és önbizalommá alakítani. Jia egykor sikeres marketingesként indult és szépen ívelt fel a karriere a nagyvállalati világban, de valami többre vágyott.
Eldöntötte, hogy megvalósítja régi gyerekkori álmát, és saját vállalkozást indít. Volt egy baromi jó ötlete hozzá: egy app, ami játékos úgymond gamifikált módon segít abban, hogy betartsd az ígéreteidet. Azonban hamarosan szembesült azzal, hogy egy vállalkozói startup útja tele van elutasításokkal és kudarcokkal. Egyik alkalommal egy befektető, akiben 100%-ig biztos volt, hogy beszáll, mégis nemet mondott neki. Ez mély nyomot hagyott benne, és ezen a ponton majdnem feladta az egészet. De a felesége nem hagyta, hogy kiszálljon, és így tovább küzdött, míg egy napon egy zseniális ötlete támadt.
Mi lenne, ha szándékosan keresné az elutasítást, hogy megszokja és legyőzze ezen félelmét? Elindította a „100 Days of Rejection” (100 nap elutasítás) nevű kihívást, amely során 100 napon át minden nap olyan kéréseket tett mésok felé, amelyeket valószínűleg visszautasítanak majd. Célja az volt, hogy immunissá tegye magát a visszautasítással szemben, és megtanulja, hogyan reagáljon pozitívan ezekre a helyzetekre.
A kihívás során Jia igen meglepő dolgokat tapasztalt. Amellett hogy rengeteg elutasítást kapott, sokszor olyan helyzetekben mondtak neki igent, amire egyáltalán nem számított. Például megkérdezte egy idegentől, hogy bemehet-e hozzá focizni a kertjébe, miközben a Dallas Cowboys szurkoló a rögbmieccs hosszabbítását nézte éppen. A válasz igen volt. Vagy bemondhatja-e a légiutaskísérő helyett a biztonsági felhívást a Southwest légitársaság gépén. Erre nem volt a válasz, de megengedték neki, hogy az üdvözlő üzenetet Ő mondja be, ne a stewardess. Az emberek sokkal nyitottabbak és barátságosabbak voltak, mint korábban gondolta. Ez a felfedezés arra tanította őt, hogy az elutasítás sokszor nem a kérésen múlik, hanem a fogadó fél hozzáállásának a kérdése.
Jia megtanulta, hogy az elutasítást nem személyes támadásként kell felfogni, hanem inkább lehetőségként a tanulásra és fejlődésre. Rájött, hogy az elutasítás elkerülhetetlen része az életnek, különösen, ha valaki új dolgokat próbál ki. Azáltal, hogy nem adta fel, és továbbra is szembenézett a félelmeivel, Jia sokkal erősebbé és magabiztosabbá vált.
Aztán történt egy kisebb csoda. Egy virusszerűen terjedő videója nemcsak őt tette országos hírűvé, hanem a Krispy Kreme fánk franchise-t is, ahol a kedvéért olimpiai ötkarikából álló fánkokat készített az üzletvezető, méltányolva Jia “lehetetlen” kérését. Egy hónap leforgása alatt a CBS felajánlotta neki, hogy visszautasítás valóságshow-t vezessen, és vállalkozói példaképe a Zappos alapítója Tony Hsieh is munkát ajánlott neki, hogy motivációs előadásokat tartson cége országos kirendeltségein.
Jia Jiang bebizonyította, hogy az elutasítással való szembenézés segíthet átlépni a saját korlátainkon, és eddig elképzelhetetlen új lehetőségeket is megnyithat.
Nagyon érdekes a könyvben az a kutatás, amit megoszt Jia velünk, miszerint biológiai hadviselésbe bocsátkozunk, amikor a visszautasítással szembenézünk, mert ugyanazon fájdalmat érezzük hormonális szempontból, ha elutasítanak, mint amikor fizikailag fájdalmat okoznak nekünk, mondjuk megütnek. Ezért a legfontosabb dolog az, hogy ne visszautasításként éljük meg az eseményt. Ha a kíváncsiság vezérel, a választ pedig csupán információnak tekintjük, és örömöt érzünk, ha egyáltalán kapunk bármiféle visszajelzést, akkor teljesen átkondicionáljuk magunkat visszautasítás-állóvá.
Jia példája egyértelműen arra ösztönöz, hogy ne féljünk a kudarctól, hanem inkább tekintsünk rá lehetőségként, amely által növekedhetünk és fejlődhetünk. Az elutasítás ugyanis egyáltalán nem rémisztő dolog, hanem az út természetes része, amely segít minket a siker felé vezető úton. Sokkal többet mond el arról, aki visszautasít, mint arról, akit visszautasítanak.
Vajon te belevágnál-e egy 100 napos visszautasítás kísérletbe, hogy “golyóállóvá” válj?