Ma egy ZSENIÁLIS koncepcióval találkoztam a mindset terén, amit bár már pár éve tanulmányozom a témát ma hallottam meg először. Ez a koncepció a „Shooter’s Mentality”, ami azért brilliáns mert a logika halvány jele sincs meg benne, és teljesen önellentmondásos. Valójában két gondolkodási szokáson alapul, amelyek elsőre paradoxnak tűnhetnek, de együttesen alkalmazva őket nukleáris erővel ható sikereket hozhatnak.
Az első gondolati szokás, vagy hiedelem, hogy minden hiba vagy kudarc közelebb visz a sikerhez, nem pedig távolít tőle. Laikus nyelven szólva minél többször esik pirosra a golyó a rulett keréken egymás után, annál nagyobb eséllyel landol majd a feketén a következő forgatásnál.
A második gondolati szokás, illetve hiedelem pedig az, hogy ha egyszer elérünk egy sikert, az folyamatosan újabb sikereket hoz majd. Azaz, ha egyszer feketére esett, természetesen a következő alkalommal is feketére fog esni.
Mind a kettőt mantraként alkalmazhatjuk, bár logikus elmével úgy tűnik a két dolog kizárja egymást.
Sikeres sportolók közül többen gondolkodnak ilyen illogikusan. Egyikük Stephen Curry, a Golden State kosarasa, aki tagadhatatlanul az NBA egyik legjobb pontszerzője. 3 pontosai átrendezték az egész amerikai kosárlabdát az utóbbi években. Curry hozzáállása szerint minden elhibázott dobása csak növeli az esélyét annak, hogy a következő dobása sikeres lesz. Ha viszont sikeresen dob, akkor arra számít, hogy ez a sikerszéria folytatódni fog. Totál logikátlan. De nyert már vele pár bajnoki címet.
Thomas Alva Edison is hasonló hozzáállással rendelkezett. Mindannyian tudjuk, hogy a kísérletének “kudarca” nem csökkentette lelkesedését, hanem éppen ellenkezőleg, saját bevallása szerint minden sikertelen próbálkozás közelebb vitte őt a végső megoldáshoz. Sikert sikerre halmozva Edison optimizmusa és kitartása hozzájárult nemcsak a villanykörte, az elektromos akkumulátor és a fonográf kifejlesztéséhez, hanem közel 1100 találmányt jegyeztek be a neve alatt.
Tiger Woods is hasonlóan legendásan játszott és teljes mértékben a Shooter mentalitást képviselte, amikor a golf világának csúcsán volt. Egy verseny során, amikor jelentős 12 ütéses hátrányban volt a harmadik nap végén, és már csak az utolsó versenynap volt hátra, egy riporter megkérdezte tőle, hogy “Mivel ez a verseny már elment, hogyan fog koncentrálni a következőre?” Erre Tiger elmondta a riporternek, hogy 18 lyuk van még hátra a holnapi versenyen, és simán képes ledolgozni egy 12 pontos hátrányt, mert tudja, hogy olyan tehetséges, hogy 72 ütés helyett 55-ből is képes lehet teljesíteni a 18 lyukat. Esze ágában sem volt feladni a versenyt, sőt a hibái egyre bizonyosabbá tették, hogy nem messze van tőle a csúcsteljesítmény, amikor az inga majd a másik oldalra leng ki.
A hit mindent visz. Egy kosármeccsen amit a Virginiai Egyetem csapata játszott Stuart Anderson vitte sikerre a Shooter mentalitást. Stuartnak, aki csapata egyik legjobb játékosa volt, egy nap nagyon nem ment a játék. Olyannyira nem, hogy 14 dobásából csak egy landolt a kosárban aznap. Mégis, amikor döntetlennél az utolsó időkérés volt, megkérte az edzőt, hogy hadd dobhassa el az utolsó másodpercben ő a labdát. Ki adta volna oda egy ilyen formán kívüli játékosnak a labdát? Az edzőt a végén Stuart Anderson tekintete győzte meg és az, ahogy azt mondta: “Edző, kérem adjon nekem esélyt. Bennem van. Megcsinálom.” Egy csapnivalóan rossz teljesítményű meccs során is hitt abban, hogy a következő dobása sikeres lesz, és végül igaza lett. Neki passzolták, ő pedig csont nélkül bedobta. A csapat a vállán vitte le a 14/2 arányú sikerjátékost aznap a pályáról. Az ő kosarával nyert a Virginia Egyetem.
A fenti esetek mind olyanokra példák, akik hittek abban, hogy minden elhibázott dobás vagy kísérlet után nő az esély a sikerre, míg egy sikeres sorozat esetén azt gondolták, hogy természetes, hogy folytatni tudják a jó teljesítményt egy jó eredmény után.
A Shooter’s Mentality-nak, azaz a Dobók Mentalitásának a lényege az, hogy úgy alakíts ki egy hiedelemrendszert, hogy a kudarcok és a sikerek egyaránt növeljék az önbizalmadat és a jövőbeli sikereid esélyét. Teljesen logikátlan és teljesen brilliáns. Számomra a legnagyobb tanulsága ennek a koncepciónak, hogy az elme működése, bár mindenki azt feltételezi, hogy logikán alapul, de valójában a hiedelmek terén nem logikus. Ez egy hamis kép.
Az elménkben a hiedelemrendszereink nemcsak NEM KELL, hogy koherens és logikus módon kapcsolódjanak össze, hanem NÉHA AZ SZOLGÁL MINKET LEGJOBBAN, ha önellentmondó és PARADOX HIEDELMEINK vannak. A rendszer működik és nem a logika alapján kapjuk az élet nevű játékban az osztályzatot, hanem a hiedelmeink hasznossága a döntő. És bármit választhatunk. Bármiben hihetünk, ezt a hiedelmet be fogják igazolni a történések, amennyiben a hiedelmeink a tudatalattinkban gyökeret vernek.
Te neked vajon milyen téged segítő paradox hiedelmeid vannak?
Az első gondolati szokás, vagy hiedelem, hogy minden hiba vagy kudarc közelebb visz a sikerhez, nem pedig távolít tőle. Laikus nyelven szólva minél többször esik pirosra a golyó a rulett keréken egymás után, annál nagyobb eséllyel landol majd a feketén a következő forgatásnál.
A második gondolati szokás, illetve hiedelem pedig az, hogy ha egyszer elérünk egy sikert, az folyamatosan újabb sikereket hoz majd. Azaz, ha egyszer feketére esett, természetesen a következő alkalommal is feketére fog esni.
Mind a kettőt mantraként alkalmazhatjuk, bár logikus elmével úgy tűnik a két dolog kizárja egymást.
Sikeres sportolók közül többen gondolkodnak ilyen illogikusan. Egyikük Stephen Curry, a Golden State kosarasa, aki tagadhatatlanul az NBA egyik legjobb pontszerzője. 3 pontosai átrendezték az egész amerikai kosárlabdát az utóbbi években. Curry hozzáállása szerint minden elhibázott dobása csak növeli az esélyét annak, hogy a következő dobása sikeres lesz. Ha viszont sikeresen dob, akkor arra számít, hogy ez a sikerszéria folytatódni fog. Totál logikátlan. De nyert már vele pár bajnoki címet.
Thomas Alva Edison is hasonló hozzáállással rendelkezett. Mindannyian tudjuk, hogy a kísérletének “kudarca” nem csökkentette lelkesedését, hanem éppen ellenkezőleg, saját bevallása szerint minden sikertelen próbálkozás közelebb vitte őt a végső megoldáshoz. Sikert sikerre halmozva Edison optimizmusa és kitartása hozzájárult nemcsak a villanykörte, az elektromos akkumulátor és a fonográf kifejlesztéséhez, hanem közel 1100 találmányt jegyeztek be a neve alatt.
Tiger Woods is hasonlóan legendásan játszott és teljes mértékben a Shooter mentalitást képviselte, amikor a golf világának csúcsán volt. Egy verseny során, amikor jelentős 12 ütéses hátrányban volt a harmadik nap végén, és már csak az utolsó versenynap volt hátra, egy riporter megkérdezte tőle, hogy “Mivel ez a verseny már elment, hogyan fog koncentrálni a következőre?” Erre Tiger elmondta a riporternek, hogy 18 lyuk van még hátra a holnapi versenyen, és simán képes ledolgozni egy 12 pontos hátrányt, mert tudja, hogy olyan tehetséges, hogy 72 ütés helyett 55-ből is képes lehet teljesíteni a 18 lyukat. Esze ágában sem volt feladni a versenyt, sőt a hibái egyre bizonyosabbá tették, hogy nem messze van tőle a csúcsteljesítmény, amikor az inga majd a másik oldalra leng ki.
A hit mindent visz. Egy kosármeccsen amit a Virginiai Egyetem csapata játszott Stuart Anderson vitte sikerre a Shooter mentalitást. Stuartnak, aki csapata egyik legjobb játékosa volt, egy nap nagyon nem ment a játék. Olyannyira nem, hogy 14 dobásából csak egy landolt a kosárban aznap. Mégis, amikor döntetlennél az utolsó időkérés volt, megkérte az edzőt, hogy hadd dobhassa el az utolsó másodpercben ő a labdát. Ki adta volna oda egy ilyen formán kívüli játékosnak a labdát? Az edzőt a végén Stuart Anderson tekintete győzte meg és az, ahogy azt mondta: “Edző, kérem adjon nekem esélyt. Bennem van. Megcsinálom.” Egy csapnivalóan rossz teljesítményű meccs során is hitt abban, hogy a következő dobása sikeres lesz, és végül igaza lett. Neki passzolták, ő pedig csont nélkül bedobta. A csapat a vállán vitte le a 14/2 arányú sikerjátékost aznap a pályáról. Az ő kosarával nyert a Virginia Egyetem.
A fenti esetek mind olyanokra példák, akik hittek abban, hogy minden elhibázott dobás vagy kísérlet után nő az esély a sikerre, míg egy sikeres sorozat esetén azt gondolták, hogy természetes, hogy folytatni tudják a jó teljesítményt egy jó eredmény után.
A Shooter’s Mentality-nak, azaz a Dobók Mentalitásának a lényege az, hogy úgy alakíts ki egy hiedelemrendszert, hogy a kudarcok és a sikerek egyaránt növeljék az önbizalmadat és a jövőbeli sikereid esélyét. Teljesen logikátlan és teljesen brilliáns. Számomra a legnagyobb tanulsága ennek a koncepciónak, hogy az elme működése, bár mindenki azt feltételezi, hogy logikán alapul, de valójában a hiedelmek terén nem logikus. Ez egy hamis kép.
Az elménkben a hiedelemrendszereink nemcsak NEM KELL, hogy koherens és logikus módon kapcsolódjanak össze, hanem NÉHA AZ SZOLGÁL MINKET LEGJOBBAN, ha önellentmondó és PARADOX HIEDELMEINK vannak. A rendszer működik és nem a logika alapján kapjuk az élet nevű játékban az osztályzatot, hanem a hiedelmeink hasznossága a döntő. És bármit választhatunk. Bármiben hihetünk, ezt a hiedelmet be fogják igazolni a történések, amennyiben a hiedelmeink a tudatalattinkban gyökeret vernek.
Te neked vajon milyen téged segítő paradox hiedelmeid vannak?