Az érzések és érzelmek közötti különbségek megértése
Nekem ez a két fogalom teljesen egy és ugyanaz volt éveken keresztül. Érzés és érzelem. Tök mindegy. Ez a két dolog ugyanaz, nem? Nem éreztem, hogy bármi különbség lenne, szinonímaként használtam a két szót. De ahogy az önismeretem fejlődött és haladtam előre a személyes fejlődés útján megértettem, hogy alapvető fontosságú az érzések és az érzelmek közötti különbségtétel.
De mi is ez a különbség?
Az érzelmek definíció szerint olyan összetett pszichológiai állapotok, amelyek belső vagy külső ingerek hatására jönnek létre. Általában rövid ideig tartanak és fiziológiai reakciókkal járnak. Az ÉRZELMEK gyakran AUTOMATIKUS REAKCIÓK, és így tudjuk őket könnyen felismerni. Például a félelem, mint érzelem kivált egy “üss vagy fuss” reakciót, amelyet megnövekedett pulzus és adrenalinszint jellemez.
Ezzel szemben az érzések TARTÓSAK, SZUBJEKTÍVEK amelyet egyéni gondolataink és tapasztalataink, valamint benyomásaink formálnak. Az érzés nem más, mint egy REZGÉSÁLLAPOT, amit a tudatos elménk szintjén interpretálunk, azaz lefordítunk magunknak.
Amíg az érzelmek tehát gyorsak, impulzívak, automatikusak és múlandók, az érzések tartósak, szubjektívek és ami talán a legfontosabb: tudatosan létrehozhatók. Az érzések befolyásolhatják személyes meggyőződéseinket és hozzáállásunkat és a tudatalattink programozásának is a legkiválóbb eszközei. Amikor a félelem, mint érzelem huzamosabb ideig fennáll, az a szorongás érzéséhez vezethet, ha elkezdünk aggódni a lehetséges veszélyek miatt.
Annak ellenére, hogy az érzelmek és érzések különböznek, mégis szorosan összekapcsolódnak. Az érzelmek gyakran egyfajta nyers adatként szolgálnak, amelyeket agyunk feldolgoz, hogy érzéseket alkosson. Amikor hallasz egy örömhírt, eluralkodik hirtelen benned a boldogság. Ez ezen a szinten még csak egy érzelem. De ez érzésként is állandósulhat, az öröm vagy a megelégedettség érzése is birtokba vehet minket, ez az érzés viszont már a gondolataink és reflexióink által formálódik.
Én a korábbi életem során sokszor kerültem az érzelmeim irányítása alá, és hoztam impulzív döntéseket, vagy voltak olyan jellegű kirohanásaim, amit utólag megbántam. Szerintem sokan voltunk vagy vagyunk ezzel így. De ahogyan az idő előrehaladt észrevettem, hogy egyrészt ezek a hirtelen érzelmi fellángolások kontrollálhatók, és az amplitúdójuk jelentősen csökkenthető vagy akár teljesen meg is tudom őket szüntetni, kellő önuralmat tanúsítva.
Ezek után viszont a tartós jó érzésekre érdemes koncentrálnom, legyen övék a főszerep, mert ezek a tartós jó érzések formálják az életminőségünket. Az érzéseink, a rezgésszintünk az életünk. Amikor rájövünk arra, hogyan tudjuk magas rezgésben tartani magunkat, mindenféle külső körülménytől függetlenül, szerintem rálelünk az élet nagy titkára.
Tanulmányozva a reakcióinkat, az érzelmeinket, az érzéseinket és a folyamatot, ahogyan ezek az érzések tartóssá tehetők az életünkben, magasabb érzelmi intelligenciára teszünk szert és sokkal megértőbbek is leszünk embertársainkkal. Én hiszem azt, hogy az érzéseink a gondolataink által hozhatók létre és kontrollálhatók a legkönnyebben.
Nem azonosak az érzelmeim és az érzéseim. Valamikor nem is érdekelt, hogy különbség van a kettő között. De van. Ma már tudom. Ezért az érzelmekből kevesebbet, az érzésekből többet szeretnék, és nagyon figyelek arra, hogy bármelyikben van részem, az előjele pozitív legyen mind a kettőnek.
Nálad vajon az érzelmek vagy az érzések vannak túlsúlyban a mindennapok során?
Köszönöm, ha elolvastad, és kívánok neked egy csodálatos napot!

