Néha korábban úgy éreztem, mintha anyagi problémák vennének körül, és tornádóként kavarognának körülöttem. Lehet, hogy Neked is ismerős ez az érzés. Az a fajta stressz, amikor az ember azt érzi, hogy minden szál egyszerre szakad el, és nem tudja, hol kezdje. Régen azt hittem, hogy a megoldás valahol ODAKINT van. Egy új megbízás, egy új munka, több pénz, szerencse… minden olyasmi, ami nem tőlem függ. De aztán egy nap megértettem, hogy a változás nem kívülről indul. A változás itt bent kezdődik – a gondolataimban.

Bob Proctor szerint: „Belénk áramlik egy levendulaszínű teremtő energia, és mi adunk ennek formát. És ahogy ezt a formát az elménkben tartjuk, egy idő után a kezünkben is foghatjuk.” Elsőre talán túl egyszerűnek tűnik. Hogy lehet az, hogy pusztán a gondolatok ereje anyagi változásokat hoz? De ahogy elkezdtem mélyebben foglalkozni ezzel, egyre világosabb lett, hogy minden, ami körülvesz minket, egy gondolat eredménye, egy gondolatból indult ki. Az otthon, ahol élek, a munka, amit végzek, még az életem legjobb döntései is, valamikor egy gondolatként indultak el bennem.

Emlékszem, amikor először szembesültem egy komoly anyagi kihívással. Rá is stresszeltem. Akkoriban folyamatosan a hiányra gondoltam. Mi az, ami nincs? Mi az, amit nem tudok megvenni? Ez az érzés olyan erős volt, hogy mindenhol csak a korlátokokat láttam. És vajon mi történt? Még több hiányt teremtettem. Még a szüleimtől is kölcsön kellett kérnem, pedig már kereső ember voltam.

Napoleon Hill klasszikus mondata: „Amit az elme képes elképzelni és elhinni, azt el is érheti.” Működött, de természetesen negatív előjellel. Én a hiányt képzeltem el, és a hiányban hittem. Sokan vannak így. De rájöttem, hogy ha folyamatosan a nélkülözésre koncentrálok, csak még többet vonzok belőle. Ezért elkezdtem tudatosan változtatni. Minden reggel azzal a gondolattal keltem fel, hogy „Bőségben élek. Minden szükséges forrás megérkezik a megfelelő időben.” Nem volt könnyű. Az első hetekben úgy éreztem, hogy HAZUDOK magamnak. De ahogy teltek a napok, valami átalakult bennem. Nem csak mondtam ezeket a szavakat, hanem éreztem is. És ez volt a fordulópont.

Az érzések hatalma elképesztő. Egy gondolat önmagában nem elég, ha nem társul hozzá az érzés ereje. Amikor elkezdtem elképzelni, hogy milyen érzés lesz, amikor megérkezik a vagyon, valami belül is megváltozott. Már nem a hiány határozta meg a napjaimat, hanem az a hit, hogy a bőség már úton van hozzám. Aztán ahogy a kvantumfizikába betekintettem nyilvánvalóvá vált, hogy minden itt van körülöttem, és az, hogy valamit fizikai szinten még nem látok, azt attól még létezik. “Absence of evidence is not evidence of absence” ahogy Price Pritchett idézi William Wrightot 1888-ból.

Ma figyelem az embereket. Nem tudok mindenki a helyes irányra terelni. Vannak, akik önsorsrontó gondolkodással rendelkeznek. A héten is volt lehetőségem pár ilyen emberrel szót váltani. Ahogy beszélgettünk, rájöttem, hogy ezeknek az embereknek szinte minden szava tele van panasszal. „Nincs elég pénzem. Nem találok munkát. Mindenki ellenem van.” Stb. Mintha nem tudnák: “Amire fókuszálsz, az növekszik. Ha a hiányra fókuszálsz, csak még több hiányt teremtesz.”

Azóta azt is megtanultam, hogy a vagyon nem csak a pénzről szól. A vagyon egy tudatállapot. Az a képesség, hogy hálás legyél mindazért, amid van, miközben hiszel abban, hogy még több jót vonzhatsz magadhoz. Egyszer azt hallottam, hogy „A hála még a keveset is sokká teszi.” Nagyon tetszik ez a filozófia. Amikor elkezdtem tudatosan gyakorolni a hálát, számomra is minden megváltozott. Nem azért, mert azonnal megérkezett a megoldás, hanem mert a hozzáállásom nyitottá tett arra, hogy meglássam a lehetőségeket.

Ma már az anyagi bizonytalanságaim tovatűntek. Nem azért, mert mindig minden tökéletes, hanem mert megtanultam, hogyan gondolkodjak másképp. A gazdagság és a vagyon számomra ma már nem egy cél, hanem egy út, egy belső állapot, amit minden nap táplálok. Minden egyes nap. Minden reggel, azzal a rutinnal ami az életem szerves része.

Ha most éppen küzdesz, kérdezd meg magadtól: „Mire fókuszálok? A hiányra vagy a lehetőségekre?” Mert bármi is legyen a válasz, az határozza meg a jövődet. És ne feledd, amit Bob Proctor mondott: „Ne hagyd, hogy a jelen körülményeid határozzák meg a jövődet. Csak te döntheted el, hogy mit akarsz létrehozni.”

Zárásként hadd mondjak még valamit: a gazdagság és a vagyon ott kezdődik, hogy ELHISZED, hogy MEGÉRDEMLED. És amikor elkezdesz aszerint gondolkodni és érezni, mintha MÁR MOST bőségben élnél, az univerzum tükrözni fogja ezt a belső változást. A bőség nem kívülről érkezik – a bőség benned van. Élj vele.